PROJEKT LEÍRÁSA
Előzmények
Az oktatás és a képzés a legjobb befektetés Európa jövőjébe. Alapvető szerepet játszanak a növekedés, az innováció és a munkahelyteremtés fellendítésében. Az európai oktatási és képzési rendszereknek meg kell adniuk az embereknek azokat az előremutató ismereteket, készségeket és kompetenciákat, amelyekre szükségük van az innovációhoz és a boldoguláshoz. Fontos szerepük van a közös értékekre és kultúrákra építő európai identitás kialakításában is. Az oktatásnak hozzá kell járulnia ahhoz, hogy a fiatalok részt vegyenek, és alakítsák a demokrácia, szolidaritás és befogadás által jellemzett Európa jövőjét. Ugyanígy a digitális technológia sokféleképpen gazdagítja a tanulást, és tanulási lehetőségeket kínál, amelyeknek mindenki számára hozzáférhetőnek kell lenniük. Ma már minden hazai és nemzetközi statisztika fordított arányos összefüggést mutat az iskolai végzettség és a munkanélküliség között, valamint a magasabb iskolai végzettségűek és az alacsonyabb végzettségűek közötti jövedelmi különbségek növekedését. A témával foglalkozó tanulmányok rávilágítanak a szoros összefüggésre a gyermek iskolai végzettsége és szülei iskolai végzettsége között: az iskolázatlan vagy alapfokú végzettség nélküli gyermekek azonos iskolai végzettségű szülőktől származnak.
A vidéki szegénység újratermelését befolyásoló tényezők (munkahelyek, oktatás és infrastruktúra hiánya) részben hasonlóak a román-magyar határvidéken. Ezen túlmenően Északnyugat-Románia és Kelet-Magyarország ugyanabban a régióban és ugyanabban a B-klaszterben található, vagyis alacsony mezőgazdasági jövedelemmel rendelkező, de a mezőgazdaság gazdaságilag jelentős jelentőségű területei. A helyi közigazgatás számára kihívást jelent a határ mindkét oldalán, hogy magasabb színvonalú szolgáltatásokat biztosítsanak a lakosságnak, különös hangsúlyt fektetve a fiatalokra, növelve az iskolalátogatást, oktatási és életkörnyezetüket, foglalkoztathatóságukat. „Európának vállalkozóbarátabbá kell válnia” – minden erőfeszítés ellenére az adatok egyértelműen azt mutatják, hogy Európa le van maradva az Egyesült Államokhoz képest, amikor a vállalkozói szellemről és új vállalatok alapításáról van szó. Közismert, hogy Európában két fő akadálya van a vállalkozóvá válásnak: a kockázati tőke elérhetősége és az adminisztratív akadályok. Van azonban egy harmadik akadály is, amely nagy kihívás elé állítja minden jövőbeli európai vállalkozót: a gyenge vállalkozói kultúra. A humán tőke kulcsfontosságú egy régió gazdasági fejlődési potenciálja szempontjából. Még ha a romániai mezőgazdaságban nyilvántartott munkaerő aránya magasnak is mutatkozik, a szakképzett mezőgazdasági munkaerő aránya alacsony. E tekintetben a román mezőgazdasági jogszabályok még nem vezettek be szakmai bizonyítványt a mezőgazdasági vállalkozásokban, és nem hoztak létre struktúrákat és mechanizmusokat ezek előmozdítására. Ugyanakkor a banki és pénzügyi jogszabályok a gazdálkodók hitelnyújtását nem a szaktudásuk szintjéhez kötik (hasonlóan az uniós gazdálkodók zöld bizonyítványához), hanem csak a biztosítékok rendszere szerint. A gazda modern vállalkozó. A vidékfejlesztés, az életminőség javítása és a vidéki gazdaság diverzifikációja a modern gazdálkodótól függ.
A vidéki gazdaság diverzifikációja a vidéki foglalkoztatás iskolai végzettségétől, készségeitől és képzettségétől is függ. Minden követelmény és az új típusú gazdálkodókkal szemben támasztott kötelezettségek a magasabb szintű szakmaiság eléréséhez konvergálnak. Ez szisztematikus, folyamatos és multidiszciplináris oktatást kíván a gazdálkodó oldaláról. A modern gazdálkodó szakmai mozgásterének meg kell haladnia a mezőgazdaság elmélyült elsajátításához szükséges területét, ismernie kell a környezetet is, mind annak megőrzése, mind a globális klímaváltozással kapcsolatos aktuális kihívások szempontjából. A vidékfejlesztés tehát az egyik legösszetettebb kortárs gazdasági kérdés, mert magában foglalja az egyensúly megteremtését az ország vidéki, gazdasági, környezeti és kulturális térségének megőrzésének követelménye és a vidéki élet modernizációs tendenciája között. A mezőgazdasági tevékenységből kieső munkahelyek átcsoportosíthatók az ipari és szociális tevékenységekbe, illetve a vidéki szolgáltatásokba. Azokban az országokban, ahol speciális politikákat hajtottak végre a nem mezőgazdasági lakosság fenntartása érdekében a vidéki területeken számos nem mezőgazdasági tevékenység zökkenőmentesen fejlődött. Ki kell egészíteniük a mezőgazdasági tevékenységeket. A romániai vidék szintjén alacsony a nem mezőgazdasági gazdaság (a falusi turizmusban vagy szolgáltatásban működő ipari vállalkozások) aránya. Ellentétben az EU-val, ahol a nem mezőgazdasági vidéki gazdaság a vidéki gazdaság közel 60%-át teszi ki, Romániában körülbelül háromszor alacsonyabb (21,8%) részesedéssel rendelkezik. Ezekre a kihívásokra adott lehetséges helyi válaszként a CDDL projekt helyi és határon átnyúló innovatív megközelítésként egy dinamikus rendszer kidolgozását javasolja a vidéki lakosság vállalkozói kedvének ösztönzésére a romániai nagyváradi és a magyarországi Békés megyében lévők számára.
A projekt ismertetése
A projekt megvalósításában részt vevő 3 entitás 30 hónapon keresztül különböző tevékenységcsoportokat hajt végre, amelyek célja egy fizikai és egy virtuális tér kialakítása és fejlesztése, mint pl. hosszú távon rendelkezésre álló források a határ mindkét oldalán élők számára, akik felismerik, hogy a vállalkozói készségek rendkívül hasznosak nemcsak a magánvállalkozás alapításában, hanem a foglalkoztathatósági készségek fejlesztésében is, amelyekre a célterület befektetői és munkaadói is egyre inkább figyelnek. Így mintegy 700 fő vesz részt közvetlenül a CDDL projektben: 300 fő vesz részt – országosan minősített, vállalkozói készségek és informatikai kompetenciák – képzéseken; 300 ember vesz részt a kifejezetten vállalkozói ismeretekkel, legjobb gyakorlatokkal és ellenőrzött eszközökkel foglalkozó workshopokon; több mint 100 fő vesz részt a határ mindkét oldalán szervezett konkrét rendezvényeken, a foglalkoztathatósági eszközök növelése érdekében. A projekt időtartama alatt a CDDL egy “házat” is kap, nevezetesen egy volt iskolaépületet Les faluból – Nojorid Commune részeként – modernizálják és Les Fenntartható Fejlődési Központtá alakítják át. A központban plenáris konferenciaterem lesz, mely moduláris falak segítségével 2 oktatóteremmé is átalakítható, 2 speciálisan kialakított oktatóosztály – az egyik vállalkozói, a másik az informatikai kompetenciák számára, valamint egy szabadtéri oktatótér az udvaron. Célja, hogy növelje a résztvevők kapacitását, hogy egy kis magánvállalkozáson keresztül akár saját munkáltatójuk legyen, akár jobban foglalkoztatható személy legyen, függetlenül a munkaterülettől, és fokozott készségekkel rendelkezzen ahhoz, hogy képesítse őket a toborzási és kiválasztási folyamat során. A fenntarthatóság eszköze a magyar partner által fejlesztett weboldal és online platform lesz. Ezenkívül 3 stratégiai dokumentum kerül megalkotásra és terjesztésre, valamint egy brosúrát adnak ki két nyelven.